Ételosztás emberséggel

Sikeres ételosztás – közösséggel, emberséggel

Dunaújváros, 2026. január 24. szombat

A Dunaújvárosi Egyetem előtti park

Ételosztást szerveztünk a rászorulók számára, amely minden várakozásunkat felülmúlta. Rengetegen jöttek el, sokkal többen, mint amennyire előzetesen számítottunk, ami egyszerre volt felemelő és szívszorító visszajelzés arról, mekkora szükség van az ilyen jellegű segítségre.

Az esemény komoly előkészületeket igényelt (gyűjtés, válogatás, szortírozás, szállítás). Sátrat állítottunk, hogy legyen egy védett, kulturált tér, ahol az emberek le tudnak ülni és nyugodtan elfogyaszthatják az ételt. A menü paprikás krumpli volt kolbásszal, forró teával kiegészítve, emellett gyümölcsöt és összesen 800 darab palacsintát osztottunk ki.

Az étel mellett nagy mennyiségű adomány is gazdára talált. Előzetesen alaposan átválogatott férfi, női és gyermekruhák, cipők, játékok kerültek kiosztásra, valamint jelentős mennyiségű tartós élelmiszer: konzervek, száraz tészta, étolaj és egyéb alapvető szükségletek.

A nap során rengeteget dolgoztunk, de minden fáradtság eltörpült azok mellett a pillanatok mellett, amikor láttuk az emberek arcán a megkönnyebbülést, a hálát és azt, hogy legalább egy kis időre biztonságban érezhették magukat.

Köszönjük mindenkinek, aki segített az előkészületekben, az adományozásban és a lebonyolításban. Ez az alkalom ismét megmutatta, hogy összefogással valódi segítséget lehet nyújtani – ott, ahol arra a legnagyobb szükség van.

Utószó:

Egy elegáns idős hölgy botra támaszkodva várta türelmesen az ételosztást. A ruhája nem illett a sorhoz – inkább egy másik élethez. Egy olyan élethez, ahol a méltóság még természetes volt. Mi nem kérdeztük, honnan jött. Nem firtattuk, hogyan jutott ide. Egyszerűen tettük a dolgunkat. Meleg ételt adtunk, forró teát, ruhát, cipőt, tartós élelmiszert és ami talán a legfontosabb: figyelmet és emberi hangot. Nem sajnálatból, nem kötelességből, hanem jó szívvel. Mert bárki kerülhet olyan helyzetbe, ahol egy tál étel nem adomány, hanem kapaszkodó. És amíg lesznek, akik adni tudnak, addig nem szabad hagynunk, hogy az emberség eltűnjön a sorok végéről.

Egyébként elmondott annyit, hogy azért jött korábban, mert délután négy órára jönnek hozzá az unokái, akiket nagyon vár és addigra otthon akar lenni. Nekem volt megtiszteltetés, hogy beszélgetett velem…