Újra a csúcsokra tör a dunaújvárosi erős ember, Hrozik „Hulk” Gábor

A dunaújvárosi strongman, azaz magyarul erős ember Hrozik „Hulk” Gábor visszatér! Számos impozáns trófea és több cím birtokosa három év kihagyás után állt edzésbe, hogy újra Magyarország legjobbjai közé verekedje magát, majd nemzetközi csúcsokra törjön. Az elmúlt években rendbejöttek sérülései, és lelkileg is feltöltődött, most pedig ereje teljében készül, hogy újra berobbanjon a legerősebb emberek versenyébe.

A Carissa SE-TŐL érkezik A segítség: Tóth Imre, a Carissa SE elnöke, a DLSZ Társadalmi Felelősség Bizottságának elnöke lapunknak elmondta: – A Carissa Sportegyesület elnöksége elhatározta, hogy nyitni kíván más, egyéni sportágak felé is, és a legnépszerűbb csapatsportágon túl elsőként két sportolót kíván támogatni. Elsőként Hrozik Gábort, a népszerű erősembert szeretnénk ismételten sikerekhez segíteni. Gábor munkássága példaértékű a számunkra, és úgy gondoljuk, hogy erőfeszítései megérdemlik, hogy eredményes legyen. Ezért étrend-kiegészítőket, vitaminokat vásárolunk a részére, valamint masszázs lehetőségét biztosítunk a számára, és hasonló apróságoknak tűnő, de fontos segítséget nyújtunk a felkészülésében. Tudjuk, hogy Gáborban benne van, hogy kirobbanó formában térjen vissza a verseny világába, és azt a szándékát is tudjuk, hogy világcsúcskísérletre is készül. Számunkra a nemes segítségnyújtáson és sikerorientáltságon túl az is haszon lehet, hogy Hulk visszakerülve az országos elitbe, esetleges tévéképernyőre kerülése által reklámfelületet és nagyobb figyelmet kaphat a Carissa SE. Ezért tárgyalunk arról is, hogy Gábor a sportegyesület tagjává váljék, s őt majd újabb egyéni sportolók is követhetik. A következő kiszemeltünk a tornász Kovács Zsófia lehet.

Hulk

Az 1976-ban született, kétgyermekes – Mátyás és Balázs – Gábor múltjára visszatekintve láthatjuk, hogy közel másfél évtizede hódol ennek a sportnak. Még 2004-ben, Pinke Zoltánt elkísérve egy versenyre, próbálta ki magát, és mert elsőre négy versenyzőt is maga mögé utasított, fokozatosan belefolyt a versenyek és a sportág világába. Aztán az óriási motivációt hatalmas sikerek követték, és a dunaújvárosi strongman elnyerte a Balaton legerősebb embere címet, diadalmaskodott a Felföldi és a Ki a legény a gáton? versenyeken, országos bajnok és több kupagyőzelem mellett a masters kategóriában is első volt, sőt, a páros versenyeken is gyönyörű eredményeket ért el. Aztán jöttek a sérülések, izomszakadások, anyagi nehézségek. Ám, most, úgy néz ki, minden újra egyenesbe jött.

– Három éve egyrészt azért hagytam abba a sportot, mert új életet, új célokat tűztem magam elé, amely a civil életről szólt. Sajnos, ez nem valósult meg, és ismét új életet kezdtem. Az új tervek közé azonban visszakúszott ismét a sport. Az utóbbi három hónapban ismét új fordulatot vett az életem. Beszélgettem Tibold Imrével, aki közel 20 éve jó barátom, és lát fantáziát ebben a sportban és bennem is, és szinte mindenben segít. Ő is biztatott, hogy vágjak bele újra, de persze én is éreztem magamban erőt – kezdte a beszélgetést.

„Páran mosolyognak a koromon, és cikiztek, hogy öreg vagyok már ehhez, de bátran állítom, fizikailag 18–20 évesnek érzem magam.”

Hol tud készülni, edzeni?

– Az uszodába járok konditerembe, onnan annyi segítséget kapok, hogy a havi tagdíjjal támogatnak, edzés után pedig úszok az éves bérletnek köszönhetően. Hamarosan saját telephelyem is lesz. Mélykúton sikerült vennem egy házat, amit ugyan teljesen fel kell újítani, a vizet is be kell vezetni, viszont nagy az alapterület, így lesz hová vinnem az eszközeimet. Régebben jártam úgy, hogy a leegyeztetett edzés helyszínén két órát vártam arra, hogy beengedjenek. Itt ellenben nem kell senkihez alkalmazkodnom, ráadásul Mélykúton igazi, összetartó közösségre találtam. Mindig is hasonlóról álmodoztam. A településen nincs átmenő forgalom, ellenben van nyugalom, összefogás és segítség. A városban, a panelben szomszédok mennek el egymás mellett szótlanul, itt pedig odafigyelnek a másikra.

Milyen erőben érzi magát, és mit lehet tudni a céljairól?

– Páran mosolyognak a koromon, és cikiztek, hogy öreg vagyok már ehhez, de bátran állítom, fizikailag 18–20 évesnek érzem magam. Jelenleg az alapozó edzéseknél tartok, de minden jól megy, semmi nem fáj. Célom, hogy a következő évben országos bajnokságot nyerjek, majd meg is védjem azt. Ebben a sportágban kimondott szezon nincs, mindig van verseny. Érdekesség, hogy csak pár hónapja kezdtem el edzeni, gyakorolni, és ez másoknak is a fülébe jutott. S az a megtiszteltetés ért, hogy meghívtak a következő versenyre, a páros országos bajnokságra, amely szeptember 22-én lesz, Jánossomorján. Itt, Németh Róberttel fogok párban indulni, és már most azt mondom, cél a dobogó! Tudom, hogy erős mezőny lesz, ráadásul, akivel anno versenyeztem: Sebestyén János összeállt Molnár Zsolttal, és azóta ők a címvédők. Ettől függetlenül a győzelem sincs kizárva.

Hogyan viselkedik a szervezete?

– Két-három hónapja edzek, az ízületeknek, szalagoknak kell idő. Az izmokkal hála istennek semmi gondom, bízom benne, nem is lesz. Rendkívül tudatosan, odafigyelve edzek, amit az tesz lehetővé, hogy szerencsére egy új dimenzió nyílt meg számomra. Tibold Imre és a Carissa SE támogatásának köszönhetően összetettebb, átgondoltabb, profibb a felkészülésem. Tóth Imre, egy kondicionáló edzést követően beszélgetett velem az uszodában, és felvetette, hogy segítenek nekem a terveim megvalósításában. Ez edzéslehetőséget, táplálékkiegészítők, vitaminok, ízületvédők beszerzését, és például masszőr lehetőségét jelenti, amire eddig nem volt módom heti szinten. Egy-egy masszázs nagyon sokat jelenthet, mert kilazítja a túlterhelt izomzatot. Jó erőben vagyok, fiatalosnak érzem magam, a regenerálódás is viszonylag gyors. Tervezem, hogy több visszavonult versenyzőtársamtól is kérek tanácsot, esetleg edzéstervet is összerakunk majd közösen. Támogatóimnak köszönhetően megfelelő minőségű és mennyiségű húst is tudok enni (disznó-, marha-, illetve szürkemarhahúst), amiket eddig szintén nem volt lehetőségem rendszeresen fogyasztani. De kiemelten odafigyelek a nyújtásokra, lazításokra, sőt, terveimben szerepel, hogy heti egy alkalommal eljárok majd aikidoedzésekre Kiss Attila barátomhoz.

Mi az, ami az erőssége lehet, és mitől tart? Gondolok itt az újabb számokra is.

– Az új számokat folyamatosan kipróbálom, és ha nem sikerül az elvárásaimnak megfelelően, akkor addig gyakorlok, addig csiszolom, amíg tudom, hogy nem ér meglepetés a versenyen. A régi felszerelésemből, amik fémből voltak, eltulajdonították, de a kőgolyók és traktorgumik megvannak. Tervben van, hogy egyes szereket, például a rönköt legyártjuk. Ennek ugyanis minden paramétere szabályok által meghatározott. Éppen most tartok ott, hogy el kell kezdenem az eszközökkel is edzeni, mert a konditeremben elvégzett munka önmagában nem elegendő. Más a fogása, az emelése egy tárgynak. A sérüléseket teljesen szeretném kizárni, a bajt nem kezelném, hanem megelőzném, ezért a súlyokkal is óvatosan bánok, figyelek a megfelelő bemelegítésre. Szemezgetek a masters országos bajnoksággal is, ami szintén szeptemberben lesz, s szeretnék részt venni rajta. Tibold Imre barátom gondolkodik a nemzetközi versenyekben is, de ez szintben kicsit a focihoz hasonlít, ezért összetettebb, még komolyabb felkészülést igényel, hogy tisztességesen helyt álljon az ember. Bár volt rá példa, hogy anno egy ausztriai versenyen második lettem, és nemzetközi versenyeken is sikerült a tisztességes helytállás. Az erősségem a koffercipelés lehet, ez mindig is jól ment. Ami a nehezebb, az a kamionhúzás, hiszen nem vagyok igazán nagydarab. A testsúlyom most 130 kg, és nem tervezem, hogy fölé megyek. Nyilván egy 160 kilós ember előbb meg tudja indítani a kamiont, de nekem a vádliban lévő izmok szakadására is ügyelni kell. Ezt a számot ráadásul gyakorolni is nehéz, de úgy szoktam szimulálni, hogy enyhébb emelkedőn felfelé húzom a saját kocsimat, ami hasonlít az ellenállás miatt a kamionhoz. Ezen túl még a lengősúlycipelés veszi igénybe az egész embert, mert a súly az ember nyakán van, nem a kezében. Eddig ezt sem tudtam gyakorolni.