Szemétszedési Világnap

Szemétszedési Világnap

Dunaújváros, 2026. szeptember 18. péntek.

1880 ember, 1934 kilogramm szemét amikor egy város megmozdul egy közös ügyért

Van, amikor egy város nem egyszerűen részt vesz egy programon, hanem megmutatja, milyen ereje van annak, ha az emberek valóban összefognak… - szeptember 18-án, pénteken délelőtt ismét benépesült a kiserdő és a Kádár-völgy környéke. Zsákokkal, kesztyűkkel, jókedvvel és mindenekelőtt tenni akarással érkeztek a résztvevők a Decathlon World Cleanup Day - Sporttal a környezetért! elnevezésű közösségi takarítási akcióra.

Az eseményt - az elmúlt évek hagyományait folytatva - a DLSZ Jót, Szívből - Dunaújvárosért! akciócsoportja és a dunaújvárosi Decathlon áruház szervezte. A központi helyszín ezúttal is az erdei tornapálya volt, ahonnan a résztvevők a Kádár-völgy és a kiserdő megtisztítására indultak.

De idén valami még fontosabb történt.

Nem csupán egy helyszín mozdult meg. Egy egész város kapcsolódott be.1880 ember egyetlen célért. Az idei akció iránt minden korábbinál nagyobb érdeklődés mutatkozott.

A végleges számok pedig önmagukért beszélnek:

1653 gyermek

227 felnőtt

1880 résztvevő

1934 kilogramm összegyűjtött hulladék

Vagyis csaknem két tonna szeméttől szabadítottuk meg a környezetünket. De talán nem is a 1934 kilogramm a legfontosabb szám. Hanem az 1880. Mert az 1880 mögött 1880 ember van. 1880 ember, aki ezen a napon nem azt mondta, hogy „majd valaki összeszedi”. Hanem azt mondta: „Én is megcsinálom.” És amikor egyetlen ember lehajol egy eldobott palackért, az egy mozdulat. Amikor tíz ember teszi ugyanezt, az már összefogás. Amikor százan, ezren, majd közel kétezren mozdulnak meg, az már közösségi erő.

Nem csak a kiserdő tisztult meg

Az idei rendezvény egyik legfontosabb újdonsága éppen az volt, hogy a központi helyszín mellett több helyszínen, több intézmény és közösség is saját környezetét tette rendbe. Bekapcsolódtak az óvodák, az általános és középiskolák, valamint a Dunaújvárosi Egyetem is.

Tehát az idei évben már a Dunaújvárosi Óvoda is csatlakozott a kezdeményezéshez, így a legkisebbek és az óvodai dolgozók is kivették részüket saját tagintézményeik környezetének megszépítéséből. És ez talán mindennél többet mond el arról, mivé nőtte ki magát ez a kezdeményezés. Mert ma már nem egyszerűen egy szemétszedési akcióról beszélünk. Ez egy városi összefogás lett. Megmozdultak iskolák és óvodák. Megmozdultak pedagógusok és diákok. Megmozdultak igazgatók és tanárok. Megmozdultak orvosok és nővérek.

Megmozdultak a Szent Pantaleon Kórház dolgozói, akik saját környezetük rendbetételével kapcsolódtak be. Megmozdult a Vasvári iskola közössége. Megmozdultak a sportolók. Megmozdultak a civil közösségek. Megmozdultak a szülők. Megmozdultak a gyerekek. És megmozdultak olyan emberek is, akik talán korábban nem is ismerték egymást. Más munkahely. Más életkor. Más hivatás. Más mindennapok. De ezen a napon ugyanaz a cél.

Egy tisztább város.

Egy nap, amikor nem számított, ki honnan jött Talán ez az egész történet egyik legszebb része. Mert ezen a napon nem volt fontos, hogy ki milyen munkát végez. Az orvos ugyanúgy kesztyűt húzott, mint a tanár. A tanár ugyanúgy zsákot cipelt, mint a diák. Az igazgató ugyanúgy lehajolt egy hulladékért, mint az óvodás. A nővér ugyanúgy ott állt a természetben, mint a sportoló. A gyerek pedig azt látta, hogy a felnőttek sem csak beszélnek a környezetvédelemről, hanem tesznek is érte. És talán éppen ez a legfontosabb tanítás. Mert lehet egy gyermeknek órákon át beszélni arról, hogy ne szemeteljen. De egészen más élmény, amikor a saját kezével gyűjti össze azt, amit valaki más eldobott. Akkor már nem egy tankönyvi mondatot tanul meg. Hanem megtapasztalja a munka súlyát. És talán legközelebb, amikor egy papírdarab vagy műanyag palack kerül elé, eszébe jut: „Valakinek ezt egyszer fel kellett szednie.” Ezért a mostani nap nemcsak a környezetről szólt. Hanem a következő generációról is.

A legfontosabb szemét az, amit már nem dobunk el

Petrás Gábor, a Jót, Szívből - Dunaújvárosért! akciócsoport vezetője is éppen ezt a nevelő, szemléletformáló oldalt tartja a kezdeményezés egyik legfontosabb céljának. Mert a végső cél nem az, hogy minden évben egyre több zsákot kelljen megtölteni. Sőt. Éppen az lenne az igazi siker, ha egyre kevesebb lenne. Ha a gyerekek, akik ma kesztyűben és zsákkal a kezükben tisztították meg a környezetet, néhány év múlva már olyan felnőttekké válnak, akiknek természetes lesz, hogy nem dobják el a szemetet. Ha nemcsak összeszedik, hanem meg sem termelik azt, amit lehet. Ha szólnak annak, aki eldob valamit. Ha a barátjukat is figyelmeztetik. Ha a saját környezetükért felelősséget éreznek. Mert a szemét problémája nem ott kezdődik, ahol megtaláljuk. Ott kezdődik, amikor valaki úgy dönt, hogy eldobhatja. És a változás sem ott kezdődik, amikor valaki összeszedi. Hanem amikor valaki először úgy dönt: én ezt nem dobom el.

Egy város, ahol a jó ügy össze tudja hozni az embereket

A program megnyitóján Tóth Imre, a Carissa Sportegyesület vezetője, a szervező akciócsoport tagja köszöntötte az egybegyűlteket, majd Pintér Tamás polgármester szólt a résztvevőkhöz. A megnyitón is elhangzott: az eldobott hulladék problémája nem kizárólag Dunaújváros sajátja, ugyanakkor a helyi közösségeknek nagyon is van lehetőségük arra, hogy saját környezetükért cselekedjenek. És talán ez a legfontosabb.

Nem tudjuk egyetlen nap alatt megtisztítani a világot.

De meg tudjuk tisztítani azt az erdőt, amely mellett nap mint nap elmegyünk. Meg tudjuk tisztítani az iskola környékét. Az óvoda udvarát. A kórház környezetét. A sportpálya környékét. A saját utcánkat. A saját városunkat. És ha ezt sokan tesszük, akkor az apró cselekedetekből egyszer csak valami nagy dolog születik. Közösségi felelősség.

Sporttal a környezetért

A kezdeményezés másik szervezője, a dunaújvárosi Decathlon számára különösen fontos, hogy a sport és a környezetvédelem összekapcsolódjon. Mert mit ér egy gyönyörű futópálya, ha körülötte szemét hever? Mit ér egy erdei tornapálya, ha az erdőben műanyag palackok és eldobott hulladék marad? Mit ér egy város sportélete, ha közben nincs meg hozzá az a tiszta és rendezett környezet, amelyben jó érzés mozogni, futni, kerékpározni vagy egyszerűen csak sétálni? A sport és a természet valójában ugyanarról szól: mozgásról, életről, energiáról és arról, hogy vigyázunk arra, amiben élünk. A Decathlon fenntarthatósági vezetője, Rónás Noémi is ezt a szemléletet emelte ki, és a kezdeményezés további bővítésének lehetőségét is felvetette: újabb helyszínek, például a felső Duna-part bevonásával, illetve további multinacionális vállalatok, helyi vállalkozások és civil önkéntesek csatlakozásával. Mi pedig pontosan ezt szeretnénk. Minél többen. Minél több helyen. Minél több közösséggel.

25 millió ember - és közöttük mi is

A dunaújvárosi esemény egy sokkal nagyobb világméretű mozgalom része. A World Cleanup Day 2025-ben rekordot döntött: a hivatalos adatok szerint 25 millió ember vett részt 190 országban és területen. Huszonötmillió ember. Huszonötmillió kéz. Huszonötmillió döntés: „Én is teszek érte.”

2026-ban a nemzetközi program ismét szeptember 20-ára esik, és a mozgalom idén is milliókat igyekszik megmozgatni világszerte. A végleges idei globális részvételi adatot természetesen még nem ismerjük. De számunkra van egy másik szám, amely már most biztos.

1880.

Ennyi ember volt ott Dunaújvárosban. És mi ismét részesei voltunk ennek a világméretű összefogásnak. 1934 kilogramm, de valójában ennél sokkal többet gyűjtöttünk Mert ha csak a mérlegre kerülő hulladékot számoljuk, akkor az valóban: 1934 kilogramm. Közel két tonna. De ha mindazt is mérlegre tennénk, amit ez a nap adott, a mérleg már nem mutatna számot.

- Mennyit ér egy gyermek felismerése?

- Mennyit ér egy pedagógus példamutatása?

- Mennyit ér egy közösség összetartása?

- Mennyit ér az az érzés, amikor egy szemetes, elhanyagolt terület néhány óra múlva már rendezettebb?

- Mennyit ér, amikor egy ember azt mondja:

„Jó érzés, hogy ma tettem valamit.”

Ezeket nem lehet kilogrammban mérni. És talán egyszer majd kevesebb lesz a zsák… Talán egyszer eljutunk oda, hogy ugyanilyen létszámban jövünk össze, de már csak néhány száz kilogramm szemetet találunk. Aztán egyszer talán még kevesebbet. És ha egyszer eljön az a nap, amikor a gyerekek végigsétálnak a Kádár-völgyben, a kiserdőben vagy a Duna-parton, és nem találnak mit felszedni, akkor tudjuk majd igazán, hogy mit ért el ez a sok évnyi munka. Addig azonban van még feladat. És van még mit tenni. De ezen a szeptemberi napon megint bebizonyosodott valami, amiben talán néha hajlamosak vagyunk kételkedni: egy város képes megmozdulni. Képes együtt dolgozni. Képes félretenni a különbségeket. Képes közös célt találni. És képes arra, hogy a saját kezével tegyen valamiért.

Köszönet mindenkinek!

Köszönet az 1653 gyermeknek. Köszönet a 227 felnőttnek. Köszönet az óvodásoknak és az óvodai dolgozóknak. Köszönet az iskolásoknak, tanároknak, tanítóknak és igazgatóknak. Köszönet a Dunaújvárosi Egyetem közösségének. Köszönet a Jószolgálati Otthonnak. Köszönet a Szent Pantaleon Kórház orvosainak, nővéreinek és valamennyi dolgozójának. Köszönet a Vasvári iskola közösségének és valamennyi csatlakozó intézménynek. Köszönet a civileknek, a sportolóknak, a szülőknek és mindenkinek, aki időt, energiát és munkát tett ebbe a napba. Köszönet a Jót, Szívből - Dunaújvárosért! akciócsoport minden tagjának. Köszönet a dunaújvárosi Decathlon csapatának. És köszönet mindenkinek, aki akár csak egyetlen darab szemetet is felemelt. Mert lehet, hogy egy ember csak egy darabot vett fel. De 1880 ember már egy egész történetet írt együtt. Egy történetet arról, hogy lehet másképpen is. Hogy nem mindig másnak kell megoldania. Hogy a közösség nem egy szó. A közösség akkor válik valódi közösséggé, amikor az emberek hajlandók tenni egymásért és azért a helyért, amely mindannyiunk otthona. És talán ezért nem is az a legfontosabb kérdés, hogy mennyi szemetet szedtünk össze. Hanem az, hogy: hány embernek sikerült ezen a napon megmutatnunk, hogy számít, mit teszünk. 1880 ember már válasz erre.

Dunaújváros ismét ott volt.

Mi pedig ismét részesei lehettünk. Egy zsák. Egy kéz. Egy ember. Egy közösség. Egy város. Egy világ. És mind ugyanabba az irányba indultunk. Egy tisztább Dunaújvárosért. Egy tisztább környezetért. És egy olyan jövőért, amelyet nemcsak örökölni szeretnénk, hanem méltón továbbadni.

A Decathlon World Cleanup Day - Sporttal a környezetért! 2026-os dunaújvárosi akciója szeptember 18-án valósult meg. A helyi kezdeményezés szervezői a DLSZ Jót, Szívből - Dunaújvárosért! akciócsoportja és a dunaújvárosi Decathlon voltak.

https://www.facebook.com/reel/4425580197654730